Gondolatok egy csésze kávé mellett (nem csak) politikáról, (nem csak) közéletről, (nem csak) társadalomról.

Szüksége van Magyarországnak köztársasági elnökre?

A világ leghaszontalanabb emberei: pacifista tábornok, víziszonnyal küzdő hajóskapitány, magyar köztársasági elnök.

2017. július 04. - Kávésember

Áder János jogvégzett ember, az ELTE-n diplomázott, ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, sőt az MTA-n végzett munkája során a törvényalkotói munkát kutatta. Ahogy az alaptörvényben is olvashatjuk "őrködik az államszervezet demokratikus működése felett".


Most, hogy ezt tudjuk, felmerül a kérdés, hogy vajon miért is nem teljesíti a feladatát, pedig a fentiekből úgy tűnik, ért hozzá. Merthogy eddigi hivatali ideje alatt 28 törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, melyből 17-et alig minimális alakítás után kevesebb mint egy hónap alatt mégis elfogadtak, 11-et pedig változtatás nélkül szavazott meg a fideszes kormánytöbbség. Ennél is beszédesebb, hogy ebből a 11-ből a legutóbbi 10 volt ilyen, vagyis míg korábban legalább a látszatot fenntartották, 3 és fél éve már különösebben ebbe sem fektetnek energiát. Az utolsó olyan törvényt, melyen végrehajtottak valamilyen módosítást 2013. december 9-én szavazták meg, azóta gyakorlatilag nem született olyan jogszabály, mely ellen a köztársasági elnök érdemi és hatásos kifogást emelt volna.


Tekinthetünk erre úgy is, hogy ez tulajdonképp örömteli, hiszen ez azt jelenti, hogy a Parlament csak jó törvényeket hoz. Miután ezen kinevettük magunkat, gondolkodjunk el inkább azon a lehetőségen, hogy Áder János nem inkább a jelenlegi kormányhatalom kiszolgálója-e. Mert ez sokkal valószínűbb, és egyben rendkívül ijesztő. Az az eshetőség, hogy a köztársasági elnök nem más, mint egy pártkatona, a Fidesz és Orbán Viktor érdekeinek érvényesítője egy dolgot jelent: azt, hogy gyakorlatilag a kormánynak semmiféle kontrollja nincs, és a közelmúlt eseményeinek fényében nagyon úgy tűnik hogy ez a helyzet. Ha az az ember, aki a magyar állam jogrendjének védelmére esküdött fel aláír egy olyan törvényt, ami szembemegy az ország alapelveivel, azaz az Alkotmánnyal akkor többé nem beszélhetünk demokratikus államszervezetről, mert onnantól kezdve Magyarország hivatalos államformája pártállami diktatúra.


Tehát ez az egymillió dolláros kérdés: ha a legfőbb teendőjét nem látja el, akkor milyen funkciót is tölt be Magyarország legfőbb közjogi méltósága?

Szürreállam

Álmomban egy furcsa országban jártam. Mikor kérdeztem, hova kerültem, azt mondták hogy ez itt Szürreállam. Jártamban-keltemben sok érdekes dolgot láttam.

Szürreállam az a hely, ahol a kórházak pusztulnak de rengeteg szép új futballstadion épül

Szürreállam az a hely, ahol a kormány a terrorizmus élharcosaként tündököl de több ezer letelepedési kötvényt értékesít külföldi állampolgároknak ellenőrizhetetlenül

Szürreállam az a hely, ahol a köztársasági elnök, az alkotmányos rend őre bármikor aláír egy alaptörvénybe ütköző törvényt

Szürreállam az a hely, ahol a magasan képzett fiatalok külföldre menekülnek, de ez nem baj, úgyis jönnek helyettük keleti munkások

Szürreállam az a hely, ahol a megújuló energiatermelést támogatás helyett büntetőadókkal sújtják

Szürreállam az a hely, ahol állítólag van határvédelem, de nincs önálló határőrség

Szürreállam az a hely, ahol az országot a hátukon cipelő kis és középvállalkozások helyett a multik kapják a támogatásokat és az adókedvezményeket

Szürreállam az a hely, ahol bár az ország Uniós tag, mégis a kínai modellt tartja követendőnek

Szürreállam az a hely, ahol a közbeszerzések nem a köz javát, hanem a pályázó érdekeit tartják szem előtt

Szürreállam az a hely, ahol a rendszerszintű lopás nem büntetendő, hanem támogatott

Szürreállam az a hely, ahol ha elfogod az illegális határátlépőket feljelentést kapsz dicséret helyett

Szürreállam az a hely, ahol az állampolgárokat nem a bűnözőktől, hanem a rendfenntartóktól kell védeni

Szürreállam az a hely, ahol nem akkor jutsz előbbre, ha tehetséges vagy, sokkal inkább ha megfelelő embereket ismersz

Szürreállam az a hely, ahol a kormány elviekben antikommunista, de nem hozza nyilvánosságra az ügynöklistákat

Szürreállam az a hely, ahol a kaszinók helyett az autószerelőnek kell online pénztárgépet vásárolnia

Szürreállam az a hely, ahol a CÖF-nek nem kell elszámolni a több százmilliós állami támogatással, de a Vöröskereszt "külföldről támogatott szervezet"

Szürreállam az a hely, ahol az állami média a hiteles és objektív tájékoztatás helyett az álhírgyártásban és a lejáratókampányokban jeleskedik

Szürreállam az a hely, ahol teljesen átszervezték a felsőoktatási rendszert, melynek eredményeképp évről évre csökken a tanulók teljesítménye

Szürreállam az a hely, ahol korrupcióellenes törvény alkotása helyett titkosítják a korrupciógyanús eseteket

Szürreállam az a hely, ahol megállítják Brüsszelt, kivéve a pénzét

Szürreállam az a hely, ahol béremelés helyett az olcsó munkaerőt preferálják

Szürreállam az a hely, ahol kötelezik a képviselőket vagyonnyilatkozat készítésére, de ezekben minden következmény nélkül lehet akár milliárdokat is "tévedni"

Szürreállam az a hely, ahol gyalog hamarabb beérsz a munkahelyedre, mint az állandóan lerobbanó metróval

Szürreállam az a hely, ahol bármit kérdezel a Parlamentben a kormánytagoktól, érdemi válasz helyett cinikus és semmitmondó feleleteket kapsz

Szürreállam az a hely, ahol a fizetésekhez viszonyítva legdrágább az alapvető élelmiszer, de legalább a rájuk kivetett ÁFA is a legmagasabb

Szürreállam az a hely, ahol éveket kell várni egy műtétre, de ha három hónapot késel a törlesztőrészlettel buktad a házad

És ahol ha minderre rákérdezel hogy lehetséges mindez, válaszként annyit kapsz hogy CSAK

Micsoda szerencse, hogy Szürreállam a valóságban nem létezik, igaz? Igaz...?

Gyáva miniszterelnöknek nincs hazája

Van olyan, hogy kettős könyvelés. Meg kettős mérce. Meg kettős csillagrendszer. Kormányzati körökben a kettős kommunikáció dívik.

"Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok." Orbán Viktor miniszterelnök ezen szavai még 2008-ból datálódnak, amivel igen sommásan sikerült megfogalmaznia az akkori választási kampány üzenetét, jobban nem is erősíthette volna meg azt a sztereotípiát, hogy a politikus hazudik - és ha ezt a Fidesz-KDNP koalícióra értjük, ennél nagyobb igazságot életében nem mondott.


Ha majd' 10 év távlatából visszatekintünk, és megvizsgáljuk az azóta is folytatott kormányzati kommunikációt azt láthatjuk, hogy lényegében semmi sem változott. És ennek nagyon jó oka van.


Mégpedig az, hogy a miniszterelnök két malomban őröl. Teljesen más retorikát folytat itthon, aminek általában szöges ellentétét kommunikálja a külföldön tett látogatásai során, illetve a külföldi sajtónak szánt nyilatkozataiban. Csak néhány példa: állítsuk meg Brüsszelt - szavazzunk meg az Európai Parlamentben szinte mindent és söpörjük be a pénzét, a kommunista diktatúra ellen folyamatosan küzdeni kell - koszorúzzuk meg a tienanmen-téri mészárlás emlékművét és jelentsük ki, hogy a kínai rendszer jobb mint a nyugati, Magyarország a terrorizmus elleni harc elkötelezett támogatója - áruljunk letelepedési kötvényeket az ISIS fellegvárában, Magyarországon soha nem lesz befogadó állomás, hotspot, gyűjtőhely - építsünk migránstábort Kiskunhalason, Szentgotthárdon és Körmenden, a kvóta ördögtől való - engedjük be a 14-18 éves migránsokat. Lehetne még hosszasan sorolni, de minek: ennyiből is jól látszik a séma.


Idehaza sem más a helyzet, mert Magyarországnak érdekkormánya van. Ez alapvetően egy támogatandó dolog lenne, ha azt jelentené, hogy az egész ország, azaz minden egyes állampolgár jelentené a prioritást minden mással szemben. Ezt hívják úgy hogy nemzeti kormányzás. De sajnos nem így van, ebben az esetben a saját és kiszolgálói érdekeit jelenti mindenki ellenében, aki ellenvéleményt fogalmaz meg, és bizony az emberek nagyobb része, az ország több mint kétharmada. És ez ijesztő. Az a tény, hogy tízből hét embernek semmibe veszik a véleményét olyan fokú arroganciára és gőgre utal, ami az egypártrendszerek sajátja. Ha emlékszünk rá pár éve volt is egy suta kezdeményezés egy-két ellenzéki párt betiltásáról, de azért azt még ők sem merték meglépni. Bár ki tudja mit hoz a jövő...


Hogy miért van ez? Rendkívül egyszerű: ez egy remekül felépített terv része, aminek az alapja a választási rendszer megváltoztatása. Hazugsággal, félrevezetéssel, dezinformációval sikerült kétharmados többséget szerezniük, majd azonnal hozzáláttak ennek bebetonozásához. Két forduló helyett egy forduló lett, a körzeteket pedig átrajzolták aszerint, hogy biztosítsák a hatalmuk fenntartását. Ha rápillantunk a térképre világosan látszik, mely területeket adták fel, és melyek azok, ahol valószínűnek látják a győzelmüket. És mit ad Isten, a határvonal pont ott húzódik. Valamint a sajátos számítási szisztéma miatt nem kell megszerezniük a szavazatok még csak felét sem, bőségesen elég a saját híveik támogatása (akik ennél jóval kevesebben vannak). Precízen ki van számolva, hány emberre van szükség a cél eléréséhez.


És most jön az, hogy Orbán Viktor gyáva. Az őt bálványozó tömegen kívül senki mással nem kommunikál, nem áll szóba az ellenzéki médiával, nehogy véletlenül kapjon egy igazi kérdést és olyasmi hagyja el a száját ami a saját embereinek nem tetszik, nem mer konfrontálódni sem idehaza, sem nemzetközi vonalon, hisz bármit mond egyszerű szócséplés, a színfalak mögött csak hajbókol, amit jól mutatnak a konkrét intézkedései is. Nekik szállítja a szép szavakat, az olyan frázisokat mint erős ország, gazdasági stabilitás, jóléti társadalom, megvédelek titeket, ellátlak titeket minden földi jóval. Az igazi "Kenyeret és cirkuszt" duma. Nagyban meg a figyelemelterelés, senkinek sem szabad hinni, főleg nem a saját szemednek, aki mást mond hazudik. Ha vele vagy, akkor Kánaán, közbeszerzések, tenderek, kormányzati szerződések, állami hirdetések, segély, támogatás, munka, pénz, minden. De figyelem, csak ha rá szavaztok. És miután mint láttuk pontosan meg van határozva, hogy hány ember kell ehhez (komolyan, mintha egy-egy fő csak egy tétel lenne), kizárólag nekik juttat mindent. Az egész ország megtermelt javait. Mert valamit látnunk kell: az államnak nincs saját pénze. Az állam pénze a mi pénzünk: a beszedett adó, a járulékok, az illetékek. Oké, van még az uniós támogatás illetve nemzetközi hitel, de azt sem a Fidesz, hanem mi, az állampolgárok kapjuk, illetve a mi befizetéseinkből kell törleszteni. És ezt az összvagyont az állam osztja szét, normál esetben mindenki javára, de nem nálunk. Magyarországon az kaphat, aki a rendszer kiszolgálója, vagy meg van vezetve. Kormányközeli vállalkozók, strómanok, állami alkalmazottak, a propagandamédia, illetve az a tömeg, akiknek borsókonzervért lehet a szavazatát megvásárolni.


Csakhogy ennek semsoká vége. Az a tény hogy nem folyik érdemi kormányzás, hogy a problémák szőnyeg alá vannak söpörve, hogy nincs gazdasági terv akkora összeomláshoz fog vezetni, amilyet még nem láttunk. Tudniillik ha minden így marad 2020-tól (ha nem hamarabb) át fog alakulni az Európai Unió támogatási és felzárkóztatási rendszere, és elzárják a pénzcsapot. Márpedig hosszú-hosszú évek óta a kormány tisztán állami pénzből semmit nem költ az országra, kizárólag a saját jólétére, gyarapodására, hirdetésekre, agitációra használja. Sok-sok milliárd forint tűnik el így a zsebekben süllyesztőben, az állampolgároknak pedig semmi nem marad. Mindenhol látjuk a hatalmas táblákat: épült ennyi meg annyi uniós támogatásból. Ez szép, de csak uniós támogatásból. Ami beruházás történik, annak 90%-a nem hazai tőke. Ha ennek vége szakad, Magyarország csődbe megy. Nem nehezebb lesz, vagy össze kell húzni a nadrágszíjat, konkrétan nem lesz mit enni. És abban a pillanatban Orbán Viktornak nem lesz többé érdeke benn tartani az Unióban az országot, de mivel saját maga képtelen megoldani a helyzetet, mi fog történni? Megyünk keletre. Egyáltalán nem véletlen a nyugati rendszer démonizálása, szépen elő kell készíteni ezt a lépést. Közben pedig ellátogatni Kínába, aláírni a Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről szóló megállapodást tisztán kínai pénzből, amiből sem a magyar vállalkozók sem a polgárok egy fillért sem fognak látni. És mi leszünk a legszomorúbb barakk.


Ha a Fidesz nyeri a választásokat, Magyarország elveszett. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fog folytatódni az (eddig sem kispályás) ország szétrablása, amit mindenki a saját bőrén fog tapasztalni, de akkor már késő lesz, visszafordíthatatlan folyamatok fognak elindulni és nem lesz megállás. Most még be lehet húzni a féket, és el lehet kezdeni visszakapaszkodni a lejtőről, de ez az utolsó esély. A legutolsó.

Budapest-Peking tengely

Több mint ezer évvel ezelőtt Géza fejedelem, majd fia, I. (Szent) István király elterjesztette az országban a kereszténységet, melyet később hivatalosan is államvallásnak nyilvánítottak. Ezzel a lépéssel Magyarország elfoglalta helyét az európai nemzetállamok között, melyet azóta is töretlenül megőrzött. Orbán Viktornak pedig jó esélye van rá, hogy mindezt lerombolja.


1951-ben létrejött az úgynevezett Európai Szén- és Acélközösség. A hat alapító tagállam (Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia) létrehozott egy gazdasági alapokon nyugvó kölcsönös együttműködést, mely vámuniót és közös piacot biztosított tagjainak a nevében is megtalálható iparágban. A világháború sújtotta kontinensnek nagy szüksége volt egy ilyen kezdeményezésre, jelentős szerepe volt a kifosztott, lerombolt országok talpra állásában. Ez a szervezet lett az alapja annak, amit most úgy hívunk hogy Európai Unió.


Nagyon sokáig kiválóan ment is a dolog, folyamatosan bővült, további országok csatlakoztak, majd átalakult Európai Gazdasági Közösséggé, a szépen haladt a fejlődés. Ezzel szemben a földrész keleti felén sajnos nagyon jól tudjuk, mi történt: KGST, a keleti blokk legvidámabb barakkja, Népszabadság és Rákosi. Majd jöttek a '90-es évek, a Szovjetunió széthullása, és az addigi szocialista országok közeledése a Nyugat felé.


Viszont sajnos ott addigra valami elromlott. A neoliberális gondolkodásmód térnyerése, az egyre növekvő vízfej, a túlszabályozottság, de elsősorban a nemzetállamok helyett az "Európai Egyesült Államok" víziója olyan útra terelte az alapjaiban jó elképzelést, ami sajnos aláásta az Unió működését. Ehhez jött még a 2008-2009-es évek recessziója, majd a migránsválság, mely alapjaiban rengette meg az egész hatalmas szervezetet.


Mindeközben Magyarország elkezdett visszafele fejlődni, vagy ha úgy vesszük visszaugrani jó 30 évet az időben. Sokak fejében mindmáig él a kádári nosztalgia, 3,60-as kenyér, a SZOT-üdülő, a TSZ-ek és állami gyárak világa. Milyen jó volt akkor, mondják, mindenkinek volt munkája. Csakhogy ezek következményeit a mai napig nyögjük: a felhalmozott irtózatos államadósságot, a tényt, hogy egy alapvetően mezőgazdaságra berendezkedett országból ipari fellegvárat csináltak, a szólás- sajtó- és vallásszabadság teljes hiányát.


Orbán Viktor és a Fidesz pedig úgy tűnik, pontosan ezeket az időket akarja visszahozni. Magyarország mára egy hatalmas összeszerelő-üzemmé változott, mely nem sokban különbözik a kínai iparvárosoktól: olcsó munkaerő dolgozik a gyártósorok mellet, mely mára a gazdaság motorjává vált. (Zárójelben megjegyezném, hogy nem saját forrásból, hiszen hosszú évek óta a beruházásokat 80-90 %-ban Uniós támogatásból finanszírozzák, de ezt általában elfelejti a kormány. Állítsuk meg Brüsszelt, kivéve a pénzét...) Nem véletlen a szakmunkásképzés szisztematikus leépítése, nemsoká eljutunk odáig, hogy szakemberekre semmi szükség nem lesz, szalagmunkásokra annál inkább. A sajtó lassan teljesen fideszes nyomás alatt van, csak a Habony-média által kreált hazugságoknak van létjogosultsága, mindenkit támadnak akinek nem narancssárgán fog a tolla, sőt az utóbbi időben már fizikailag is korlátozzák az újságírókat. Mindent szépen állami irányítás alá vonnak, strómanokon, barátokon keresztül minden gazdasági és társadalmi szektorban benne vannak.


És közben kiabálunk Brüsszelre. Legalábbis itthon. Meg Kínában. Európa igen egyértelműen értésére adta a miniszterelnöknek, hogy fejezze be ezt az elborult szabadságharcot (legalábbis ő annak gondolja), mert nagyon nem lesz jó vége. Erre mit csinál? Részt vesz a múlt hétvégi diktátor-dzsemborin és tele szájjal szidja a komplett nyugati civilizációt. A kínait meg isteníti. Azt az államot ahol nincs sajtószabadság. Ahol mindenen állami kontroll van. Ahol az emberi szabadságjogokat lábbal tiporják. A diktatúrát.


Magyarország az Európai Unió tagja. Abban a másodpercben ahogy aláírtuk a csatlakozási dokumentumokat kinyilvánítottuk, hogy az EU-hoz szeretnénk tartozni, annak minden előnyével és nyűgjével együtt. Ismertük a feltételeket, tisztában voltunk a kötelezettségeinkkel. Nem azt mondom, hogy az Unió jól működik, és még finoman fogalmaztam, de számos egyéb lehetőség van a tevékenységének megreformálására, és valóban meg kell reformálni, sőt, nagyon is, de ennek nem ez az útja. Valóban az a legjobb megoldás, hogy sértett óvodásként üvöltözünk, de ha sütit oszt az óvónéni tartjuk a markunkat? Nagy büdös pofont fogunk előbb-utóbb kapni nem édességet, és a kéz már meg van lendítve. Akkor fognak komolyan venni ha komolyan is viselkedünk, tárgyalunk, észérveket hozunk fel. És még valami: ha kimegyek egy meccsre, bármennyire is szarul játszik a csapatom nem fogom elkezdeni az ellenfelet éltetni.

Maffiakormányunk van

A XIX. századi Olaszországban elkezdődött valami. Néhány bűnöző úgy gondolta ha összefognak, gyümölcsözőbb lesz a tevékenységük....és hipp-hopp, így lett a maffia.


Azóta is töretlen népszerűségnek örvend a koncepció, máig sok-sok országban sok-sok követője akad a sémának, viszont azt nem tudom, sikerült-e bárhol is olyan tökélyre fejleszteni, mint Magyarországon.
Egy kézben a döntéshozó és végrehajtó hatalom, a közigazgatás, a gazdaság, a politika és a társadalom következmények és felelősségre vonás nélkül. Az Alfa és az Omega. A tökéletes bűntény.


A szervezet élén áll Don Viktor, mindennek ura. Ő az egyszemélyes hatalom, a bíró, a látnok, minden tudás ismerője. Közvetve vagy közvetlenül neki felel mindenki, minden szál az ő kezében fut össze, minden pénzből jut neki egy rész. Hatalma korlátlan. Vagyonának mértékét senki sem ismeri, befolyását sokszor alvezérei és strómanjai révén érvényesíti, igyekszik a háttérből irányítani. (Példa: "A Viktor engedi/nem engedi.")


Alatta vannak az Alvezérek. Részt vesznek az irányításban, és bár mindig a Don mondja ki az utolsó szót viszonylagos szabadságot élveznek. Mindegyiknek megvan az előre leosztott saját területe, melyért felel (szerencsejáték, média, stb.), ezen belül nagyrészt szabadon tevékenykedhetnek. Ők kapják a legzsírosabb megbízásokat, gyűjtik és elosztják a pénzt. Csak a Donnak felelnek. (Példa: letelepedési kötvények, kaszinóbiznisz, médiabirodalom)


Következnek a Vezetők. Ők is viszonylag függetlenek, de nem engedik őket a nagy tűz közelébe, viszont elég nagy összegeket szakítanak ahhoz hogy maximálisan hűek legyenek a szövetséghez. Feladatuk igen fontos, ők tartják a kapcsolatot a Tagokkal, akik a rendszer tömegét alkotják, épp ezért arányait tekintve ők a leginkább haszonélvezői a korrupciónak. (Példa: trafikmutyi, hivatalvezetők)


Legalul vannak a Tagok. Tulajdonképpen a Tagok cipelik a hátukon az egész rendszert állami alkalmazottként, vagy állami megbízásokat teljesítő kisvállalkozóként. Számuk igen nagy, gondoljunk csak a Magyarországon tapasztalható brutális méretű bürokráciára, illetve a vállalatokra akik ezt kiszolgálják, hisz manapság egy golyóstollat sem szabad vennie az irodába az anyagbeszerzőnek csak Fidesz-közeli vállalkozótól. Sokszor nem hisznek az egészben, sőt ellene vannak, de a hatalom által megfélemlítve nem sok választásuk van - elveszted a munkahelyed, felmondják a hiteled, visszavonjuk a veled kötött szerződést, stb. Őket inkább áldozatnak mint haszonélvezőnek tekinthetjük, bár sokan kedvelik a helyzetet, motivációként hat rájuk az, hogy hátha egyszer feljebb léphetnek a ranglétrán és Vezető válhat belőlük.. (Példa: állami média alkalmazottjai, közhivatalnokok)


Rendkívül kiterjedt, rengeteg embert foglalkoztató hálózat ez. Mint látjuk, a klasszikus témát követve egymásra épül, lépcsőzetes elrendezést mutat, ahol a lentebb lévők függnek a feljebbvalóiktól, ugyanakkor ez fordítva is igaz, hisz ha bukik a kishal könnyen magával ránthatja a cápát is. Épp ezért meglehetősen zárt közösség, mondhatni védszövetség, ahova bekerülni csak valamely tag ajánlásával lehet.


Csakhogy, mint minden bűnszervezet, ez is össze fog dőlni. Vagy azért, mert túl nagyra nő és saját magát fogja összeroppantani, vagy azért, mert a kizsákmányolt, megfélemlített, de többségben levő nép ráébred saját hatalmára és elsöpri. Így vagy úgy, de vége lesz, és garantálom, hogy olyan dolgok fognak napvilágot látni, hogy kettéáll a fülünk.

Kedves Lázár János!

Kezdjük az alapvetésekkel: ha valamivel nem vagyok tisztában, nem szólok bele. Ha mégis véleményt szeretnék alkotni egy témáról, előtte tájékozódom. Ha azt tapasztalom, hogy a tények ellentétben állnak azzal, amit mondani akarok, inkább befogom a számat.


Ön nem átallotta kijelenteni a következőket, idézem: "...kint drágább a megélhetés, ezért csak akkor tudnak megtakarítani, ha önmagukat kizsákmányolják, rosszabb körülmények között élnek..." "... Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga..."


Nos, ez a pár mondat önvizsgálatra késztetett. Mélyen magamba (valamint a pénztárcámba) néztem, és meg kellett hogy állapítsam, hogy Ön akkora baromságokat mond, mint ide Kiskunlacháza (jelen pillanatban kb. 2.400 km.). Átgondoltam az életem, és rájöttem, hogy a tévképzetei ellenére bizony nagyságrendekkel jobbak a körülményeim, mintha az otthoni, az Ön és társai alkotta gazdasági csődben szeretnék boldogulni. Őszinte leszek Önhöz, nekem nincs takargatnivalóm a vagyoni helyzetemet illetően, ellentétben oly sok kormánytaggal: hárman élünk egy háztartásban, az asszony, a kiskutya és jómagam. Összbevételünk nagyjából 4.500 euró/hónap, ami testvérek között is legalább 1.372.500 jó magyar forint 305 EUR/HUF árfolyammal számolva. Barátnőm egy kávézóban dolgozik, én egy raktárban, a kiskutya legfőképp a kanapén fetrengésből veszi ki a részét ( azaz van egy eltartott is :) ). Namármost, ha mindent kifizetünk, és ezt úgy értem, hogy az albérleten át a járművek biztosítását (igen, több is, van autó is, motorkerékpár is), a kaját és a WC papírt is marad hozzávetőlegesen és kerekítve 1.800 euronk. Ez szintén 305-ös váltásnál 549.000 pénz. Ez az az összeg, amit bármire elkölthetünk havonta, legyen az szórakozás, utazás vagy épp ha úgy gondoljuk megtakarítás.


Most már ismeri az anyagi lehetőségeim. Higgye el, ezt nem nagyképűségből írom, nem dicsekedni akarok, egyszerűen egy átlag fiatal pár (és kiskutya) ennyit tud keresni ebben az országban, ahol élünk. Ezek nem diplomához kötött munkák, amiket végzünk, nem igényelnek különösebb szakképesítést, mondhatni átlagosnak számítanak. És nem szakadunk meg, szabadidőnk is van elég, sőt.


Pár szó a drágább megélhetésről: valóban, ez ha csak a számokat nézzük igaz. A havi kiadásaim nagyobbak, mintha otthon élnék. Csakhogy: a kiadás/bevétel aránypár köszönő viszonyban sincs az itteni és otthoni viszonyokat tekintve, valamint maga a szűken vett megélhetés bizony esetenként olcsóbb. Ami itt drága az az albérlet (bár ahogy nézem az elszabadult budapesti árakat szép lassan egy szinten lesz), a biztosítás és a szórakozóhelyeken vásárolt sör (a bolti nem). Ezeken kívül: az ételt, a ruhát, a műszaki cikkeket, a bútorokat, a mobiltelefon-előfizetést, a benzint és minden egyebet hasonló, ha nem alacsonyabb áron tudok beszerezni, sok esetben jobb minőségben.


Voltam otthon alkalmazott is, vállalkozó is, ismerem mindkét területet, álltam mindkét oldalon. Olyannyira különbözik az itteni és az otthoni rendszer, hogy inkább nem is részletezem, elégedjen meg annyival, hogy (legalábbis nagy többségben) ég és föld, és nem Magyarország javára. Sőt, mint hallom Önök éppen most szeretnék tovább nyirbálni a munkavállalói jogokat. Ezúton is gratulálok hozzá.


Igaz, a fentebb leírtak egy ember véleménye. Vannak akik rosszabbul élnek itt is (ez mondjuk általában nyelvtudás, kvalitások de legtöbb esetben hozzáállás kérdése), de sokkal nagyobb azoknak a száma akik legalább ilyen vagy még jobb színvonalon tengetik napjaikat. Nem is csoda, az összes, erre irányuló felmérés, statisztika és tanulmány azt mutatja, hogy mind GDP-arányosan, mind vásárlóerő-paritást tekintve messze jobb az élet a nyugati országokban.


Imádom Magyarországot, ha lenne rá lehetőségem, már holnap...nem, már ma délután hazamennék. De nem tehetem, mert nemhogy tisztességesen, szinte sehogy sem tudnék megélni. Pedig tanult ember vagyok, szakmám is van, bármikor lenne állásom. Csak életem nem. És mindez az Önök hibája. Az önöké, akik közmunka alapú társadalmat építenek. Az önöké, akik az olcsó munkaerőt preferálják, mesterségesen gyarmati sorban tartva az országot szalagmunkás-nemzedéket nevelve. Az önöké, akik csákánnyal verik szét az oktatást, ellehetetlenítve a tanulni vágyókat elzárva őket minden kitörési lehetőségtől.

Az önöké, akik élhetetlenné tették a hazámat.


A legkevésbé sem tisztelettel:


Egy kizsákmányolt rabszolga

Terroristák bárhol

A tények makacs dolgok. A tény azért tény, mert ha valami tény akkor az úgy van. Merthogy tény. Tiszta sor. Viszont olyan ez, mint egy másik, sokak által már elfeledett frázis, az igazság, melynek ha "nem bontjuk ki minden részletét" bizony csúnya dolgok tudnak belőle kisülni.


Történt, hogy az Index tegnap lehozott egy cikket, melynek az volt a lényegi tartalma, hogy napjaink terrorista cselekményei tulajdonképp nem is annyira számottevőek, mert a '70-es '80-as években sokkal több ilyen bűneset történt az IRA, ETA és még néhány szélsőbalos szervezet "jóvoltából". Számadatokkal is alátámasztották, miszerint akkoriban 16x nagyobb eséllyel ért terrortámadás európai embert mint mondjuk holnap. Szép színes grafikon is volt, nemzetközi hivatkozás, minden ami kell.


Ez igaz is. Csakhogy

a statisztika olyan, mint a bikini: pont a lényeget takarja el.

Lehet, hogy a támadások számszerűleg gyakoribbak voltak, viszont elég sok különbség van az akkori és mostani helyzet között.

 
Azok az esetek földrajzilag viszonylag jól körülhatárolható területeket történtek. Egy északír terroristától a kölni egyetemista lány teljesen nyugodtan elmehetett szilveszterezni, de a berlini karácsonyi vásárra is simán ki lehetett látogatni vásárolni a baszkok tevékenysége ellenére is. Most viszont Európa egészén zajlik a harc, sosem tudhatjuk, hol történik az újabb véres merénylet. Svédország? Németország? Belgium? Olaszország? Franciaország? A komplett nyugati civilizáció áll támadás alatt, ami ugye nem ugyanaz.


A terrorcselekmény a megfélemlítés legmocskosabb módja, mindig ártatlan emberek ellen irányul, de nem mindegy a motiváció. A 40 évvel ezelőtti sorozatoknak volt konkrét célja - a függetlenség kivívása. Az ETA és az IRA cselekményei mögé oda lehetett rakni egy (anélkül, hogy akár a legkisebb mértékben is egyetértenék a módszereikkel) "hazafias" eszmerendszert. Most egy civilizációt akarnak megroppantani,

vallási köntösbe bújtatott, nagyhatalmak által pénzelt és irányított véres társadalomformálás zajlik.

Amolyan modernkori dzsihád, csak itt nem Allah, hanem a pénz és a hatalom a mozgatórugó.


Egy egész kicsit nagyobb a tét... És az elkövetők száma is: akkor csoportokról beszélhettünk, most potenciális terroristák millióiról. Távolról sem igaz az, hogy minden muszlim terrorista, viszont nagyságrendekkel nehezebb kiszűrni a tömegből a bűnözőket.


Mérhetetlenül botor dolog elbagatellizálni ezt a kérdést. A hamis biztonságérzetnél kevés veszélyesebb dolog van a világon, és az ehhez hasonló gondolkodásmód, mint ami a nevezett cikkből kiszűrhető pont ezt erősíti. Nem kell állandó rettegésben élni, de nem is szabad félvállról venni a dolgot. És cselekedni kell, amíg nem késő.

Orbán egy komcsi

Szögezzük le az elején: nem szimpatizálok Soros Györggyel, sem az egész szellemiséggel amit képvisel, és most nagyon finoman fogalmaztam. De tulajdonképpen ez az ügy szempontjából teljesen lényegtelen, mert a CEU körül kialakult hisztéria a legkevésbé sem róla szól. Ami nekem ebben az egészben b@ssza csőröm az az, hogy egy elméletileg demokratikus jogállamban ezt véghez lehet vinni.


Ez az egész a hatalomról szól. Hogy bármit megtehetek. Hogy gond nélkül eltiporhatok akármit ami nem tetszik. Hogy ha úgy gondolom írok ellene törvényt és egy nap alatt áttolom a Parlamenten. Ma Magyarországon ez történik: ha valamit/valakit el akarok tüntetni törvénybe foglalom és kész (na nem mintha a fordítottja nem lenne gyakorlat - Rogán Antal kedvenc ügyvédjére, Kertész Balázsra szabott törvényjavaslat van most épp a Parlament előtt). Az hogy ez milyen hatással lesz esetleg más intézményekre és több ezer ember sorsára teljesen hidegen hagy.

A határon túli magyar egyetemeken tanulókat például megkérdezte bárki is?

Csak mert ők most igencsak kínos helyzetbe kerültek. Vagy egyáltalán megelőzte ezt szakmai egyeztetés, hatástanulmány, vita, bármi? Naná hogy nem.


Maga a kérdés egyébként jogos. Valóban meg kell vizsgálni a külföldről finanszírozott intézmények (és ha már itt tartunk civil társaságok) működését. De ennek ez a módja hogy minden további nélkül megszüntetem? Legközelebb mi következik? Nem ízlik a zsemle a sarki pékségben, nosza betiltom a kerek pékárukat? A kommunizmus legsötétebb napjaiban volt ez gyakorlat. Komplett egyetemek, Nobel-díjas tudósok, közgazdasági szakemberek, politikai és közéleti szereplők egész sora emelte fel szavát itthon és nemzetközi szinten is a tervezet ellen. Mit sem számít.


Ezzel most szintet lépett az eddig is vegytiszta pártállami diktatúra, a Fideszből hivatalosan is MSZMP lett. 

Kíváncsi vagyok mikor nevezik át a TEK-et ÁVH-vá. A fekete Volgák már biztosan ott sorakoznak a Parlament garázsában bevetésre várva.


És az, hogy minderre április negyedikén, a ruszkik bejövetelének évfordulóján került sor az annyira szimbolikus, hogy Dan Brown biztosan beleírja a következő könyvébe. Tuti hogy Thürmer Gyula legalább egy üveg Szovjetszkoje Igrisztojét felpattintott az este.


Szóval nekem csak pár kérdésem lenne a miniszterelnökhöz:
- Tervezi-e, hogy ő, valamint hasonszőrű barátai (Kövér László, Szájer József, Schmidt Mária, Németh Zsolt, Deutsh Tamás, stb.) visszafizeti-e kamatostól a Soros alapítvány által részükre folyósított ösztöndíjat?
- Tervezi-e, hogy bocsánatot kér a határon túli magyar egyetemek diákjaitól?
Tervezi-e, hogy végre eltakarodik az egész mocskos rablóbandájával együtt a magyar közéletből benyújtja a lemondását?

Utálom az egész huszadik századot

Sokan, még maga Kálmán Olga sem érti, hogy miért beszél Vona Gábor XX. és XXI. századi pártokról, egyáltalán mi ennek az egész gondolatsornak az értelme. Elmagyarázom.
Képzeljünk el egy személygépjárművet, a műszerfalát pedig nevezzük el Parlamentnek. Helyezzünk el rajta két tárgyat. Legyen az egyik egy bólogató kiskutya - biztos tudják, mire gondolok, pár évtizede mindenkinek volt, a fiatalabbaknak íme egy kép róla:

 

Majd helyezzünk mellé egy GPS tartót. Nos, a kutya kicsit régimódi, igazából semmi szükség rá, még csak szépnek sem nevezném, de nosztalgiát ébreszt, megszoktuk hogy ott van. Többször ki akartuk már dobni, de részben az emlékek miatt nem tettük, részben mert egyszerűen megsajnáltuk. Ezzel szemben áll a GPS tartó, mely önmagában egy új kor jelképe, célja és értelme van. Fiatal, tele lendülettel, és nem utolsósorban rendkívül hasznos.
Ez a különbség a Fidesz/MSZP és a Jobbik között: míg az előbbi egy becsontosodott, régóta idejétmúlt, a fejlődésben megrekedt és elavult módszerekhez ragaszkodó párt, addig az utóbbi egy újító szellemű, folyamatosan fejlődő, a világ változásaival lépést tartó közösség.